• Címünk: 2700 Cegléd, Köztársaság u. 2.
  • Telefon: +36 (30) 475-9184
Híreink
  1. Befejeződött az országos fiú utánpótlás bajnokság!
  2. Győzelemmel búcsúzott a felnőtt csapat a bajnokságtól!
  3. Szombati sikerek után fekete vasárnap!
  4. Eredmények hétvégéről!
  5. Hétvégi eredmények!

Uszodánk bemutatása

Az uszoda története

Uszoda történeteA felújított uszoda, 2014. februárjában nyitotta meg újból kapuit, a strandfürdőt követően már egy új névvel, Cegléd Városi Sportuszoda. A létesítmény kulturált körülmények között, – két tan-, két úszó- és egy termál medencével, zárható szekrényekkel felszerelt öltözőkkel várja vendégeit.

Az uszoda különlegessége, hogy októbertől márciusig a tan- és úszómedencék fölé felállított sátor lehetővé teszi a téli használatot is. A felújított uszodában, egész évben folyamatosan biztosít úszó tanfolyamokat, ahol a legkisebbektől várjuk a fiatalokat. Az úszás tudása, egészséges és fontos mindenki számára.

Vízösszetétel

VízösszetételA fürdő nátrium-hidrogénkarbonátos-, kloridos jellegű termális vízzel rendelkezik, mely kifejezetten alkalmas gyógyászati célokra. A nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetén nyújt segítséget.

Nagy mennyiségben tartalmaz metakovasavat, amely kedvező élettani hatásai révén sejtregeneráló, elősegíti a haj, a köröm, és a bőr megújulását, táplálja a bőrt, javítja annak ellenálló képességét, csökkenti a bőrviszketést, a bőrt feszesebbé teszi. Egyes irodalmi adatok a metakovasavnak gyulladáscsökkentő hatást is tulajdonítanak.
A metakovasav elengedhetetlenül szükséges a fiatal, fejlődő szervezetnek, valamint enyhíti az időskori megbetegedéseket.

Ezek mellett igen sok a metabórsav tartalma, amelynek élettani jelentősége elsősorban a csontképzésben – a kalcium-, a magnézium- és a D-vitamin anyagcserében – van. A bór hatására a vizeletben csökken a kalcium- és a
magnézium-, fokozódik a foszfor kiválasztása, ezáltal csökkentve a csonthiány kialakulásának esélyét.

ELŐÉLET – MEGÉPÜLT A KIS USZODA

A város történetében mozgalmas és hosszú távra meghatározó döntések születtek Gubody Ferenc polgármesterségének időszakában. Ezek közé tartozott a NÉPKERT szisztematikus kiépítése, majd megépítése 1896-ban. A park 1907 és 1958 között már Gubody Ferenc nevét viselte. Miközben a „külső vasút utcza” mentén az uradalmi és református egyházi telkek tulajdon joga a városra szállt át, semmi akadálya nem volt annak, hogy a NÉPKERT kialakításra kerülhessen. A fejlesztés azonban nem állt meg azzal, hogy a sétáló park és a VIGADÓ megépítésével elégedettség lett volna úrrá.

1995-ben kutat fúrtak a Vasút u (ma Rákóczi út) és a Széchenyi u sarkán, ahol jelenleg a világháborús emlékmű áll. Paulovits Károlynak, a ceglédi sport megalapítójának (1884-ben) javaslatára a kút elfolyó vízét használták fel a város első uszodájának létesítéséhez.

A városépítő Gubody Ferenc sikeres történelmi szerepének egyik „gyümölcse” az első, kornak megfelelő uszoda megépítése volt a mostani helyén. A méreteiben kevésbé hivalkodó uszoda a kor követelményeinek megfelelt és e vonatkozásban megelőzte a szomszédos városok ebbéli intézkedéseit. Néhány évtizeden át szolgálta az egészségügyet és a kezdeti úszósportot.

Az idő múlásával azonban, ami jó volt a századfordulón, egyre lemaradó a hasonló nagyságú városok esetében történt fejlesztésektől. A kihívások kényszerhelyzet elé állították a város vezetését. egyre több tehetős polgár a szomszédos városok szolgáltatásait vette igénybe, egyéb mellett elutaztak Kecskemétre, vagy Szolnokra.

AZ ELSŐ MODREN USZODA CEGLÉDEN

Modern uszoda
Modern uszoda
Modern uszoda

Cegléden is napirendre került egy modern uszoda megépítésének ötlete. A város vezetése 1923-banm kötelezte az akkori vezető városi sportegyesületet, a MOVÉT egy új sportuszoda megépítésére a Malomtó-széli komplexum fejlesztése által. Az egyesületnek azonban még a meglévő szakosztályainak működtetésére sem volt elegendő fedezete, nemhogy egy beruházásba kezdjen.

Az uszoda építés ügye azonban folyamatosan napirenden volt és a harmincas évek elején újra felerősödött. 1931. április 14-én Ceglédre látogatott dr. Bárány István Európa-bajnok úszó, Ferber Oszkár a Magyar Úszó Szövetség tanácstagja és Fehér István a szövetségi vidéki elnöke.

Látogatásuk nem titkolt célja az új Városi sportuszoda megépítésének erősítése volt. A város elöljáróival folytattak diskurzust és ütköztették a rendelkezésre álló lehetőségeket. Példának felhozták, hogy az „örök rivális” Nagykőrös 1931 nyarán már korszerű, tágas strandfürdőt avat.

A ceglédi fejlesztéssel mindenki egyetértett, de a fránya anyagiak, mint a legtöbb esetben mélyebb dialógust igényeltek a résztvevőktől. A helyszín kiválasztása vonatkozásában is több alternatíva merült fel. Voltak akik a Malomtó-széli beruházás mellett kardoskodtak , mások a Szolnoki út és a Törteli út sarkán lévő mocsaras területre esküdtek. A város vezetése azonban úgy találta a legjobbnak és a viszonylag a legolcsóbb megoldásnak, ha a régi kis uszoda helyén valósul meg a beruházás, azaz a mostani helyén.

Hosszú viták – érvek és ellenérvek – , egyeztetések után 1932. szeptember 22-én döntés született, miszerint egy modern versenyuszoda és strandfürdő épüljön fel a Széchenyi út és a Vasút u (ma Rákóczi út) sarkán, a Vigadó épületéig bezárólag.

Modern uszodaA „takarékos” megoldás 70.000.- pengős költségvetéssel bírt. A város a területen kívül 10.000.- pengő készpénzt biztosított, a képviselő testület vállalta 20.000.- pengő helyi banki kölcsön felvételét és nem utolsó sorban jelentős volt az Országos Sport Tanács 20.000.- pengős projekt támogatása. A hiányzó hányadra 400 db 50.- pengős részvény jegyet bocsájtottak ki. Ez utóbbiból nem sokkal több, mint kettőszáz talált gazdára és arról már nem szólnak hírek, mi lett a vége (…), megépült és az volt a lényeg.

Az új uszoda terveit Kádár Antal városi főmérnök készítette, az építkezést Szabó István mérnök irányította. Az uszoda egy 50×21 méteres versenymedencét, egy gyógymedencét és egy tanmedencét foglalt magába. Az átadáskor remek főépület fogadta a vendégeket, öltözőkkel, ahol 300, majd később 500 szekrény volt beállítva, a területet 76 kabin zárta körbe. A nagy medence feltöltéséhez 48 órára volt szükség, de már „félidőben” igénybe vehették a strandolók. A víz hőfoka 34 C fok volt, az úszóknak meleg, a gyógyfürdőzőknek hideg. A problémát az „ülős” kismedence oldotta meg, ahol szabadon pancsolhattak a gyógyulni kívánok.

Az új, korához képest modern sportuszoda 16 hónap alatt valósult meg és július 16-án már készre jelentették a szakemberek. Az ünnepélyes avató ünnepségre 1934. augusztus 20-án került sor. Kádár Antal főmérnök, aki maga is remek sportember volt, adta át a létesítményt Sárkány Gyula polgármesternek. az avató beszédet ifj. Horthy Miklós a Magyar Úszó Szövetség elnöke mondta, belefoglalva híressé vált kijelentését: „ ahol tele az uszoda – ott üres a kórház”.

A színes nyitó ünnepség színes programjának befejező részében országos meghívásos úszóversenyre is sor került. Ezen a nyiladozó ceglédi úszósport első fecskéi is starthoz álltak , beírva nevüket Cegléd sporttörténetébe. Közülük Beck Mihály első helyezést ért el az ifjúságiak mezőnyében, 50 méteres mellúszásban.

Ettől az időponttól számoljuk a ceglédi úszó és vízilabda sport felfelé ívelő történetét, olyan nevek bűvöletében, mint Várnai László, Szüle György, Csordás György, Szondy István, Lengyel Magda, Pálinkás László és még sokan mások.