Az uszoda története
A felújított uszoda, 2014. februárjában nyitotta meg újból kapuit, a strandfürdőt követően már egy új névvel, Cegléd Városi Sportuszoda. A létesítmény kulturált körülmények között, – két tan-, két úszó- és egy termál medencével, zárható szekrényekkel felszerelt öltözőkkel várja vendégeit.
Az uszoda különlegessége, hogy októbertől márciusig a tan- és úszómedencék fölé felállított sátor lehetővé teszi a téli használatot is. A felújított uszodában, egész évben folyamatosan biztosít úszó tanfolyamokat, ahol a legkisebbektől várjuk a fiatalokat. Az úszás tudása, egészséges és fontos mindenki számára.
Vízösszetétel
A fürdő nátrium-hidrogénkarbonátos-, kloridos jellegű termális vízzel rendelkezik, mely kifejezetten alkalmas gyógyászati célokra. A nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetén nyújt segítséget.
Nagy mennyiségben tartalmaz metakovasavat, amely kedvező élettani hatásai révén sejtregeneráló, elősegíti a haj, a köröm, és a bőr megújulását, táplálja a bőrt, javítja annak ellenálló képességét, csökkenti a bőrviszketést, a bőrt feszesebbé teszi. Egyes irodalmi adatok a metakovasavnak gyulladáscsökkentő hatást is tulajdonítanak.
A metakovasav elengedhetetlenül szükséges a fiatal, fejlődő szervezetnek, valamint enyhíti az időskori megbetegedéseket.
Ezek mellett igen sok a metabórsav tartalma, amelynek élettani jelentősége elsősorban a csontképzésben – a kalcium-, a magnézium- és a D-vitamin anyagcserében – van. A bór hatására a vizeletben csökken a kalcium- és a
magnézium-, fokozódik a foszfor kiválasztása, ezáltal csökkentve a csonthiány kialakulásának esélyét.
ELŐÉLET – MEGÉPÜLT A KIS USZODA
A város történetében mozgalmas és hosszú távra meghatározó döntések születtek Gubody Ferenc polgármesterségének időszakában. Ezek közé tartozott a NÉPKERT szisztematikus kiépítése, majd megépítése 1896-ban. A park 1907 és 1958 között már Gubody Ferenc nevét viselte. Miközben a „külső vasút utcza” mentén az uradalmi és református egyházi telkek tulajdon joga a városra szállt át, semmi akadálya nem volt annak, hogy a NÉPKERT kialakításra kerülhessen. A fejlesztés azonban nem állt meg azzal, hogy a sétáló park és a VIGADÓ megépítésével elégedettség lett volna úrrá.
1995-ben kutat fúrtak a Vasút u (ma Rákóczi út) és a Széchenyi u sarkán, ahol jelenleg a világháborús emlékmű áll. Paulovits Károlynak, a ceglédi sport megalapítójának (1884-ben) javaslatára a kút elfolyó vízét használták fel a város első uszodájának létesítéséhez.
A városépítő Gubody Ferenc sikeres történelmi szerepének egyik „gyümölcse” az első, kornak megfelelő uszoda megépítése volt a mostani helyén. A méreteiben kevésbé hivalkodó uszoda a kor követelményeinek megfelelt és e vonatkozásban megelőzte a szomszédos városok ebbéli intézkedéseit. Néhány évtizeden át szolgálta az egészségügyet és a kezdeti úszósportot.
Az idő múlásával azonban, ami jó volt a századfordulón, egyre lemaradó a hasonló nagyságú városok esetében történt fejlesztésektől. A kihívások kényszerhelyzet elé állították a város vezetését. egyre több tehetős polgár a szomszédos városok szolgáltatásait vette igénybe, egyéb mellett elutaztak Kecskemétre, vagy Szolnokra.
Látogatásuk nem titkolt célja az új Városi sportuszoda megépítésének erősítése volt. A város elöljáróival folytattak diskurzust és ütköztették a rendelkezésre álló lehetőségeket. Példának felhozták, hogy az „örök rivális” Nagykőrös 1931 nyarán már korszerű, tágas strandfürdőt avat.
A „takarékos” megoldás 70.000.- pengős költségvetéssel bírt. A város a területen kívül 10.000.- pengő készpénzt biztosított, a képviselő testület vállalta 20.000.- pengő helyi banki kölcsön felvételét és nem utolsó sorban jelentős volt az Országos Sport Tanács 20.000.- pengős projekt támogatása. A hiányzó hányadra 400 db 50.- pengős részvény jegyet bocsájtottak ki. Ez utóbbiból nem sokkal több, mint kettőszáz talált gazdára és arról már nem szólnak hírek, mi lett a vége (…), megépült és az volt a lényeg.
